Munkám során kétféle mediációval foglalkozom: válásokkal, és a párkapcsolat javítását célzó mediációval. A
párkapcsolati mediáció - tehát ha a pár mégis együtt marad, vagy eleve a kapcsolat javítását szerették volna - nem hivatalos eljárás. Kötetlenebb, érzelmi alapú, bár ott is megvan a két szakasz: az egyéni külön-külön találkozások, és aztán a közös találkozó, ahol megállapodnak. Nagyon sokszor - az esetek 40%-ában - a válási szándékkal érkezők végül inkább kapcsolatukat javítják. Így döntenek menet közben. Most mégis
a válási mediációról, mint hivatalos eljárásról írok néhány szót, áttekintésül. Vigyázat, lehet hogy kissé jogias a szöveg, de igyekeztem közérthetően összefoglalni:-)
A válási mediáció menetét törvény szabályozza. A törvény a válási mediációt csak nagy vonalakban határozza meg: mi az eljárás menete, mi a dolga a mediátornak. Ezen belül a folyamat a felekre és a mediátor munkamódszerére van bízva. A válási mediáció megállapodással zárul, amely hivatalos okirat, és amelyet, mint közös megegyezést a bíróságra be lehet nyújtani és az azonnal dönt: jóváhagyja. Így a válás megtörtént. A válási mediáció menetéről az eljárás kezdetekor mindig részletesen tájékoztatom az ügyfeleket, de röviden: a törvény és saját gyakorlatom alapján a válási mediáció menete a következő.
A felek hivatalosan írásban vagy emailben kezdeményezhetik nálam a mediációt, amiben felkérnek, hogy az ügyükben járjak el. A gyakorlatban telefonon szoktak először megkeresni, hogy megbeszéljünk egy időpontot, és a találkozón foglaljuk írásba a felkérést és az annak elfogadásáról szóló nyilatkozatomat. Fontos, hogy minden ügyben titoktartási kötelezettségem van minden kívülállóval szemben!
A törvény szerint feleknek az első közvetítői megbeszélésen és a
megállapodás megkötésekor személyesen, együttesen meg kell
jelenniük, hogy egyértelmű legyen: valóban mindkét fél mediációt szeretne. Természetesen van rá lehetőség, hogy ha előbb csak egyikük jelentkezik, akkor azt tanácsadásnak tekintve a másik fél jelentkezésekor elinduljon a mediáció. De a kialakított megállapodás létrejöttéhez a mediációs ülésen két félnek együttesen jelen kell lennie!
A mediáció akkor indul meg, amikor a felek aláírják, hogy kérik a mediációs eljárás lefolytatását. A törvény szerint a mediátor közvetítői díját - eltérő megállapodás hiányában - a felek egyenlő arányban viselik. A gyakorlatban a mediációs ülés - azaz a létrejövő megállapodás aláírására szolgáló találkozó - díját a felek közösen viselik, míg az ezt megelőző egyéni találkozások díját legtöbbször ki-ki maga állja.
A törvény lehetővé teszi, hogy a mediátor a közvetítői eljárást a felek együttes
jelenlétében vagy külön-külön tartott megbeszélések formájában lefolytathassa le, ezt szem előtt tartva én a következő metódust alkalmazom.
Először mindkét féllel külön-külön egyénileg találkozom, ezzel készítjük elő a megegyezést. Az egyéni beszélgetések célja a
felekkel a másik fél álláspontja okainak, hátterének megértetése, az indulatok csökkentése, a vita racionális alapokra helyezése. A mediáció
során az érzelmeknek hangsúlyos szerep jut, hiszen egy kapcsolat újraépítésénél ez elengedhetetlen, de a békés lezáráshoz is
szükség van az érzelmek tisztázására, a sérelmek oldására.
A törvény is tartalmazza, hogy a mediátor a feleket részletesen meghallgatja, biztosítva, hogy egyenlő elbánásban részesüljenek. Az egyik féltől kapott tájékoztatást - hacsak nem jelzi, hogy nem szeretné - akkor közölhetem a másik féllel, de csakis annak érdekében, hogy a másik fél ennek figyelembevételével álláspontját
kialakíthassa és a megegyezéshez közelebb kerüljenek!
Az egyéni találkozások száma attól függ, hogy mennyire állnak közel a felek a megegyezéshez. Ha nagyon távoliak az álláspontok, akkor több egyéni találkozó lehet szükséges, hogy közelítsük őket.
Amikor látszik, hogy a megegyezés körvonalazódott, megtartjuk a mediációs ülést. Ez egy hosszabb közös találkozó, ahol mindkét fél kifejti az álláspontját, igényeit, majd ezek összehangolásával létrejön a megállapodás.
A törvény szerint a mediációs eljárás a megállapodás aláírásának napjával fejeződik be, vagy ha bármelyik fél, vagy ketten együtt úgy döntenek, hogy befejezettnek tekintik a mediációt. De a mediáció mindenképpen be kell hogy fejeződjön négy hónap elteltével, ez is azt szolgálja, hogy az eljárás legyen gyors és hatékony.
Mediátorként a létrejött megállapodást írásba foglalom, és az okiratot a feleknek átadom, a bírósági benyújtáshoz szükséges keresetlevéllel együtt. Ezt az okiratot azután a bíróság jóváhagyja egy nagyon rövid időn belül kitűzött "tárgyalás nélküli tárgyalási napon". Ez azt jelenti, hogy nem történik semmiféle bizonyítás, nyilatkozattétel, hanem egyszerűen a
mediátor által készített megállapodást a bíróság jóváhagyja és ezzel a házasság fel van bontva, a megállapodásban foglaltak szerinti feltételekkel. Fontos, hogy ilyen okiratot kiállítani csak a minisztérium által nyilvántartott mediátor jogosult, mert ez hivatalos irat, aminek alapján a bíróság azonnal meghozza az ítéletet a házasság felbontásáról. Mindössze tehát egy keresetlevél szükséges a megállapodás benyújtásához, amit én jogászként a megállapodással együtt mindig elkészítek. Azzal, hogy a mediátor jogosult a felek megállapodását írásba foglalni és azt a bíróság csak elfogadja, nagy teher kerül le a bíróságok válláról: nem kell hosszú tárgyalási napokat tartaniuk, hónapokig dolgozniuk az ügyön. Emiatt is van, hogy az ilyen megállapodással érkező ügyfeleket a bíróságon "szívesen látják" és a lehető leghamarabbi időpontra beosztják az ügyükben való döntést (a jóváhagyást).
A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás persze nem érinti a feleknek azt a
jogát, hogy bírósághoz forduljanak. Ha a megegyezés nem jön létre, akkor azok a javaslatok, kompromisszumos vélemények, amiket valamelyik fél a megegyezés érdekében tett, nem használhatóak fel a bíróság előtt.
