Költözik a blog!

Most hogy az új honlap jól működik már, a blogolást - ahogy korábban írtam - ott folytatom...
Szeretettel várok mindenkit!:-)

Kitekintés - családállítás

Kedves mindenki, elkészült másik honlapom is, amely a családállításról szól! Mediátori munkám, a kapcsolatok "doktora" tevékenység mellett családállítással is foglalkozom coachként, amely voltaképpen az egyéni problémák "orvoslása". Nagyon sokszor áll a kapcsolati probléma hátterében olyan egyéni gond, családi minta, amelyre - az arra nyitottak számára - a családállítás megoldást nyújt. Szeretettel várom az érdeklődőket családállító-honlapomon, ahol egy kis bepillantás nyerhető ebbe a sokak által már ismert segítő módszerbe...

A mediáció típusai

A mediáció többféle vitás helyzet kezelésére alkalmas és bevált módszer. Alkalmazzák gazdasági viták esetén is, például két vállalat közötti konfliktus megoldására. Igazságügyi közvetítőként, azaz nyilvántartott mediátorként én válási mediációval foglalkozom, emellett párkapcsolati mediációt végzek. Utóbbi azt jelenti, hogy párkapcsolati problémák, konfliktusok esetén a kapcsolat javítása érdekében keresünk közös megoldást - ez tehát nem hivatalos eljárás, hanem inkább a párkapcsolati tanácsadás körébe tartozik.

A mediáció típusairól a honlapomon található blogomban írok részletesebben.

A mediáció története

A mediáció történetéről honlapom blogjában található egy rövid összefoglalás és részletes és nagyon érdekes olvasnivaló dr. Varga Szabolcs doktori értekezésének  "VII.1. Alternatív konfliktusmegoldási lehetőségek története" fejezete.

Ki lehet mediátor?

Ha a mediáció mellett döntünk, és tájékozódtunk arról, hogy mit jelent a mediáció és ki az a mediátor, felmerülhet bennünk, hogy mégis milyen képzettsége van egy mediátornak? Mihez ért tulajdonképpen és mennyire képzett? Mert ha ügyvédhez fordulunk, akkor tudhatjuk, hogy ő egyetemet végzett jogász, az ügyvédeknek megvan a kialakult szakmai hitele. Egy ügyvéd az elképzeléseinkben nagy szaktudású valaki, aki sok éven át tanulta a jogot. De a mediátorokról még nem alakult ki egységes kép, nincs még olyan szakmai hitelük, mint akár egy ügyvédnek, akár egy orvosnak például. Magyarországon még a mediáció elterjedésének kezdetén állunk, és nekünk, mediátoroknak nagy felelősségünk az is, hogy munkánkkal mi (egyelőre kevesek) alakítjuk ki azt a képet, ami körvonalazódik az emberekben a mediátorokról. Elég néhány nem hozzáértő mediátor, hogy sokat rontson a mediáció elismertségén... De éppen így, elég néhány hiteles, jó szakember, hogy sokat javítson rajta!

Így gondolta a jogalkotó is valószínűleg, mert nagyon szigorú feltételekhez van kötve, hogy ki lehet nyilvántartott mediátor. Nyilvántartott, azaz jogosult arra, hogy hivatalos mediációs megállapodást lehessen kötni előtte, amit a bíróság elfogad. 

A mediátornak felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie, azaz diplomás. Az, hogy diplomáját hol szerezte, mi a végzettsége, nem számít. De a végzettségének megfelelő szakmában legalább ötéves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. Sokan vitatják ezt a szabályt, mondván, hogy szűkíteni kellene a szakmák körét, mert például egy jogász, egy pszichológus, egy kommunikációs szakember vagy egy pedagógus alaptudásánál fogva sokkal alkalmasabb mediátornak, mint mások. Jelen pillanatban ez úgy érvényesül, hogy a jogászokat például meglevő tudásuk kiemeli a többi mediátor közül, szívesebben fordulnak hozzájuk. Kritika az is, hogy a "szakmájában öt év gyakorlattal rendelkezik" kitétel kizárja azokat, akik nem tudtak vagy nem akartak eredeti szakmájukban elhelyezkedni. Egy mérnökként öt éve dolgozó mérnök miért lenne jobb mediátor, mint egy ügyfélszolgálatosként emberekkel foglalkozó és konfliktusokat öt éve kezelő tanár? Mindenesetre a törvény így szól, ha túl szigorúnak tűnik is egyesek számára.

A mediátornak természetesen mediátori képzettséget kell szereznie, azaz el kell végeznie az igazságügyi miniszter rendeletében meghatározott szakmai képzést, ami sok elméleti és rengeteg gyakorlati tanulást jelent. A képzések színvonala igencsak eltérő, ami azért baj, mert így hozzá nem értő, alkalmatlan mediátorok is a szakmába kerülhetnek. De több nagyon színvonalas, gyakorlatias képzés indul, ahol hosszú évek óta dolgozó, szakmailag megbecsült, kiváló tanárok oktatnak. Akik már a beiratkozáskor megválogatják, hogy kinek adják át tudásukat, tapasztalatukat. Ezekre a képzésekre nem is könnyű bekerülni, de nagy szakmai nívót adnak.

A törvény tartalmazza még, hogy mediátor az lehet, aki büntetlen előéletű, és nem áll a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy nem esik egyéb kizáró ok hatálya alá. A mediáció megfelelő szakmai színvonalának biztosítása érdekében a mediátornak továbbképzéseken kell részt vennie a megszerzett ismeretek és készségek folyamatos szinten tartása, fejlesztése céljából. Ezt rendszeresen igazolni kell. Mindezeken felül számos más feltétel van még, amit teljesíteni kell ahhoz, hogy valakiből nyilvántartott mediátor lehessen: nem véletlenül vagyunk egyelőre olyan kevesen.

Hozzáteszem, hogy a mediátorok szakmai alkalmasságának vizsgálata sem volna rossz ötlet. Bár jelen pillanatban nemhogy a jogász, de a tanár vagy a pszichológus hallgatók alkalmasságát sem vizsgálják, anélkül is megkapják a diplomát... Nyilván a gyakorlatban úgyis kiderül, hogy ki az, aki felkészült és a személyisége is alkalmassá teszi az adott munkára, mondjuk a mediációra, és ki az, aki végül kihullik a szakmából.

Mit jelent a párkapcsolati mediáció?

A párkapcsolati mediáció a mediációnak az a típusa, amelyben a konfliktuskezelés célja a párkapcsolat új alapokra helyezése, megjavítása. A párkapcsolati mediáció menete formailag a válási mediációéhoz hasonló: egyéni beszélgetések és mediációs ülés. Természetesen tartalmilag eltér, hiszen más a célja. És eltér a létrehozandó megállapodás tartalma is, amely arról szól, hogy milyen igények és célok vannak, ezek hogyan teljesülnek majd a felek megállapodása szerint. A párkapcsolati mediációról honlapom blogján írok részletesen.

Az igazságügyi miniszter a mediációról - sajtóhírek(2)

2012 őszén Navracsics Tibor egy konferencián azt mondta: "Perbeszéd helyett párbeszédre van szükség".

A honlapom blogján a Magyar Hírlapban ennek kapcsán megjelent cikkből idézek.

A mediátor meg akarja menteni a kapcsolatot?!

A mediáció annak a célnak az elérésében segít, amit a felek kitűztek: legyen az a kapcsolat újjáépítése, vagy békés lezárása. De vajon nem törekszik-e mindenképpen a kapcsolat egyben tartására akkor is, ha a felek válni akarnak? A válasz az, hogy nem...

Mikor jön el az a pont, hogy érdemes mediátorhoz fordulni?

Amikor kialakul egy konfliktus, vagy észrevesszük, hogy a kapcsolatunk veszélyben van, megpróbáljuk megoldani, megpróbálunk tenni ellene. Mikor jön el az a pont, amikor mediátort kell keresnünk? Részletesen írok erről a honlapomon található blogban!

Honlapom:-)

Most hogy már a facebook-on is egyre többen lájkolják az Iroda oldalát, egyre sürgetőbb, hogy elkészüljön végre az új honlap. Ami nem is olyan egyszerű...

Az mindig fontos, hogy sikerüljön jó honlapkészítő céget találni. De csak azután kezdődik az igazi munka.

Először is ki kellett találnom, hogy mi legyen az új dizájn. Úgy gondoltam, hogy legyen világos és áttekinthető, ezért olyan színeket választottam, amitől a szellős és könnyed hatású lesz az oldal. Világoskék és sötétkék, fehér és világosszürke. Ezután meg kellett határozni, hogy milyen legyen az oldal felépítése. Kezdetben most egyszerű, minél kevesebb részre oszló felépítésben gondolkodtam, de rájöttem, hogy így nagyon kevés hasznos információt tudok csak elhelyezni a főoldalon. Pedig annyi mindent be szeretnék mutatni!

A mediációs honlapok nehézsége, hogy mivel maga a módszer is kevéssé ismert, muszáj egy mediációt magát bemutató szövegrészt is elhelyezni az elsőként megjelenő főoldalon. Egy ügyvédnek nincs szüksége arra, hogy leírja, mi is az az ügyvéd, de nekünk bizony kihagyhatatlan a mediáció bemutatása. És milyen nehéz néhány szóban bemutatni! Meg az ágait, azok közül is azt a kettőt, amivel én foglalkozom: a válási és a párkapcsolati mediációt. Aztán szükség van persze saját bemutatkozásra is. Vannak kötelező elemek is, mint a kapcsolat vagy a díjazás. És hát helyet kellett hogy kapjanak gyakorlati témák is: például hogy hogyan válasszunk mediátort?

Miután az oldal szerkezete körvonalazódott jött a legnehezebb rész. Megfelelő képeket találni. A legnagyobb kihívás a fő helyen lévő kép kitalálása volt, mert derüs, vidám képet szerettem volna, ami egyben kifejezi a mediáció lényegét is. Sokszáz kezet rázós fénykép átnézése után még mindig nem találtam azt az egyet, ami nekem való... Eközben olyan szempontokat is figyelembe kellett venni, hogy a kép megfelelő formátumú legyen és illeszkedjen az oldal egészéhez. Végül a fő kép alatt három részre oszló szerkezetnek megfelelően négy kép elhelyezése mellett döntöttem. Az egyik természetesen saját kép kellett hogy legyen, ami engem mutat be. Szerencsére egy kedves ismerősöm, aki saját fotós vállalkozását vezeti, több jó képet is csinált rólam, már csak azok közül kellett választani...

Mindenkit szeretettel várok majd ott is, remélem mielőbb most már!:-)

Kötelező lesz a mediáció? - sajtóhírek(1)

2014 tavaszán új szabályozás lép majd hatályba a válásokra vonatkozóan: a szabályokat az új polgári törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza. Ezzel kapcsolatban ezév elején cikk jelent meg a Népszabadságban, amelyet olvasásra ajánlok!

Ilyen Mediációs Irodát szerettem volna!

A bejegyzés a honlap blogjában olvasható a továbbiakban!

Mi az a mediáció?

A mediátor-képzés utolsó napján azt a feladatot kaptuk, hogy fogalmazzuk meg mi az a mediáció. A csoport tizenöt tagja tizenöt megfogalmazást hozott, mindenkiében benne volt valami és az egészből együtt jött ki: mi az a  mediáció. De ha az interneten keresünk rá a szóra, szintén számos megfogalmazást találhatunk: mást emelnek ki a nagy nemzetközi mediátor-cégek és mást az egyénileg dolgozó, érzelmeket és bizalmat előtérbe helyező mediátorok. Nem lehet hát egy mondatban megfogalmazni, mit jelent, összegyűjtöttem tehát azokat a leírásokat, amiből kialakul bennünk a kép.
Az a kép, amit nekem jelent a mediáció, amivel az találkozik, aki hozzám fordul.

A törvény szerint a mediáció sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja hogy a felek egy semleges harmadik személy bevonásával a vita megoldását tartalmazó megállapodást kössenek.

• A mediáció alternatív vitarendezési módszer, ahol a felek egy külső segítő, a mediátor segítségével találják meg a mindkettőjük számára megfelelő közös megoldást.
• A mediáció olyan problémamegoldó folyamat, ahol egy kívülálló szakértő személy, a mediátor segít a vitás feleknek tisztázni a konfliktus természetét és olyan megoldást találni, amely mindkettejük számára kielégítő.
• A mediáció konfliktuskezelés: segít a feleknek átlépni eredeti állapotukból egy ésszerűbb álláspont felé, hogy munkaszövetségre lépjenek és eljussanak egy olyan megoldáshoz, mely mindkettejüknek jó.
• A mediáció közvetítés: a konfliktusban álló felek között külső segítséggel zajló közelítés, amelynek célja, hogy létrejöjjön a mindenkinek megfelelő, közös megoldás.

Én a mediációt úgy fogalmaznám meg: olyan folyamat, amelynek során az egymással szemben álló felek a harctól a békéig jutnak el: egymás közti és belső békéjükig...

Mit tartalmaz a válási mediációs megállapodás?

A válási mediációs eljárás végén létrejövő mediációs megállapodással lezárul a házasság. Ez a hivatalosan nyilvántartott mediátor által készített megállapodás több, mint egyszerű közös megegyezés. Alkalmas arra, hogy a bíróság ennek alapján az okirat benyújtása után a lehető leghamarabbi időpontban jóváhagyja azt, ezzel a házasságot felbontsa. A benyújtáshoz szükséges keresetlevelet - jogászként - én ügyfeleimnek mindig elkészítem, és minden szükséges információt, segítséget megadok, így nem kell külön jogászhoz fordulniuk...

Elöljáróban fontos elmondani, hogy a válással kapcsolatos kérdésekben a felek szabadon döntenek, feltéve hogy mediációs eljárással válnak el. Ha  a felek nem mediátorhoz fordulnak, hanem saját ügyvédeik segítségével a bíróságon pereskednek inkább, akkor a bíróság dönt a jogszabályok és a bevett bírósági gyakorlat alapján. Ilyenkor a bíróság tárgyalások során állapítja meg, hogy mik voltak a házasság megromlásához vezető okok, kinél helyezze el a gyermeket, mekkora tartásdíj mellett döntsön, hogyan szabályozza a kapcsolattartást a különélő szülővel. Ehhez szakértőket, tanukat hallgat meg, bizonyítékokat gyűjt, környezettanulmányt végez. Az ilyen bírósági eljárás során a felek "kezéből kicsúszik a gyeplő": kívülállók előtt kell érvelniük céljuk mellett, bizonyítaniuk állításaikat, és végül kívülállók fognak dönteni magánügyeikről (gyermekük elhelyezéséről, vagy arról hogy mikor  és hogyan tarthatnak vele kapcsolatot).

Az eljárás sokszor hosszan elhúzódik: a tanuk, szakértők kirendelése, a vélemények beérkezése, a bizonyítékok összegyűjtése hónapokat, nem ritkán éveket vesz igénybe. És nagy költséggel jár, hiszen az ügyvédek munkadíját fizetni kell. Az érzelmi lezárás nem történik meg, miközben hónapokig bizonytalanságban kell élni: vajon hogy dönt a bíróság? Sikerül-e úgy érvelni, hogy a gyermeket megfelelő módon helyezzék el és méltányos legyen a tartásdíj összege? Eközben a konfliktus egyre mélyül, hiszen az ügyvédek saját ügyfeleiket arra bíztatják, hogy saját érdekeiket mindenekfelett érvényesítsék. A harcban elvész az ember: a korábbi pár most már ellenség, ami folyamatos stresszhelyzetet jelent. A lezáratlanság megnehezíti az újabb kapcsolatok kialakítását is, de a legnagyobb kárt a gyerekeknek okozza. Ha csak lehet érdemes tehát megegyezni...

De mit kell tartalmaznia a megállapodásnak?

A mediációs eljárás második részében, a mediációs ülésen a felek megegyeznek minden fontos kérdésben. Ezek közé tartoznak az érzelmeket érintő témák is: megfogalmazzák, hogyan szeretnének ezután - külön - élni, milyen értékeket szeretnének ezután is megtartani. Itt elsősorban a gyerekekkel kapcsolatos kérdésekről van szó: igény lehet, hogy a gyerekek érezzék a szülők egymás iránti tiszteletét, vagy hogy mindketten továbbra is teljes körűen részt vegyenek a gyerekek érzelmi életében. Ahhoz azonban, hogy a mediációs megállapodás alapján a  a házasságot felbontsa, az szükséges, hogy a megállapodás a törvény által előírt kérdésekre kiterjedjen.

A házasságról és annak felbontásáról a rövidítve Csjt.-nek nevezett törvény szól. A rövidítés arra utal, hogy a törvény címe: a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény.

E törvény szerint a házasság felbontásához a közös megegyezésnek ki kell terjednie:

- a közös gyermek elhelyezésére és tartására (tartásdíj),

- a külön élő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásra,

- a házastársi tartásra,

- a közös lakás használatára,

- valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a házastársi közös vagyon megosztására.

Ha a felek már legalább három éve külön élnek, akkor csak a közös gyermek elhelyezése és tartása kérdésében kell megegyezniük, erre kell a mediációs megállapodásnak kiterjednie.

A közös gyermek elhelyezése, a tartásdíj és a külön élő szülővel való kapcsolattartás kérdésében a feleknek lehetősége van a saját gyermeküknek legjobb megoldást választani. Talán ez a legfontosabb a mediáció során. A bírósági gyakorlat kötöttségével szemben rugalmasan megegyezhetnek bármilyen megoldásban: nem kell hétvégi apukává válni. Lehet, hogy a hétvégék felváltva az apáé és az anyáé, és ezen felül minden héten hétfőn és szerdán délután az apánál vannak a gyerekek, kedden és csütörtökön pedig ő viszi őket óvodába. De úgy is megegyezhetnek a felek, hogy minden két hétből tíz napot az anyánál, majd négy napot az apánál töltenek a gyerekek: így a hétköznapi életükben is ugyan úgy részt vesz az apa is. Az iskolai szünetek is rugalmasan beoszthatók, beleértve a nagyszülőkkel való kapcsolattartást is. Ráadásul - a bíróság döntésével szemben - a mediációs megállapodás szólhat a jövőre is: mondjuk például ha a gyermek betölti a hatodik életévét, onnantól már heti négy hétköznapot tölt majd a különélő szülővel. A tartásdíjról történő megegyezés természetesen összefügg a gyermek elhelyezésével: a megegyezés során alakul ki, hogy mit érez mindkét fél méltányosnak. És ide kapcsolódik a közös lakás használatáról történő megegyezés is.

A házastársi tartásról is szólni kell a megállapodásban. Ha ilyen követelése egyik félnek sincs, akkor ezt rögzítik. A megállapodásban a közös ingó vagyon megosztásáról szintén rendelkezni kell, de az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése nem feltétele a házasság felbontásának.

A mediációs megállapodás fenti tartalmi kérdéseken túl tartalmazza a házasságra vonatkozó adatokat és azt a nyilatkozatot, hogy a felek egybehangzóan megállapítják, hogy házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, ezért végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes döntésük az, hogy házasságuk felbontását egyező akaratnyilvánítással kérjék a bíróságtól. Tartalmazza továbbá, hogy a felek az ügyük megegyezéssel történő lezárása érdekében hozzám, mint 001960/1 számon nyilvántartott mediátorhoz fordultak és a mediátor bevonásával készült megállapodás bíróság általi jóváhagyását kérik. E kötelező formulák a már említett Csjt. törvény és a mediátorok tevékenységéről szóló törvény rendelkezései miatt szükségesek.

Természetesen a mediáció során mindezeket mediátorként nekem kell szem előtt tartani, én vagyok felelős azért, hogy olyan megállapodás szülessen, amely megfelel minden jogszabálynak. Nem is olyan ördöngősség, mint amilyennek tűnik:-)

Mi történik a mediációs ülésen?

A mediációs ülés a mediációs eljárás második szakasza, a záró szakasz. Erről a honlapomon található blogomban írtam.

A válás menete mediációval

Munkám során kétféle mediációval foglalkozom: válásokkal, és a párkapcsolat javítását célzó mediációval. A párkapcsolati mediáció - tehát ha a pár mégis együtt marad, vagy eleve a kapcsolat javítását szerették volna - nem hivatalos eljárás. Kötetlenebb, érzelmi alapú, bár ott is megvan a két szakasz: az egyéni külön-külön találkozások, és aztán a közös találkozó, ahol megállapodnak. Nagyon sokszor - az esetek 40%-ában - a válási szándékkal érkezők végül inkább kapcsolatukat javítják. Így döntenek menet közben. Most mégis a válási mediációról, mint hivatalos eljárásról írok néhány szót, áttekintésül. Vigyázat, lehet hogy kissé jogias a szöveg, de igyekeztem közérthetően összefoglalni:-)

A válási mediáció menetét törvény szabályozza. A törvény a válási mediációt csak nagy vonalakban határozza meg: mi az eljárás menete, mi a dolga a mediátornak. Ezen belül a folyamat a felekre és a mediátor munkamódszerére van bízva. A válási mediáció megállapodással zárul, amely hivatalos okirat, és amelyet, mint közös megegyezést a bíróságra be lehet nyújtani és az azonnal dönt: jóváhagyja. Így a válás megtörtént. A válási mediáció menetéről az eljárás kezdetekor mindig részletesen tájékoztatom az ügyfeleket, de röviden: a törvény és saját gyakorlatom alapján a válási mediáció menete a következő.

A felek hivatalosan írásban vagy emailben kezdeményezhetik nálam a mediációt, amiben felkérnek, hogy az ügyükben járjak el. A gyakorlatban telefonon szoktak először megkeresni, hogy megbeszéljünk egy időpontot, és a találkozón foglaljuk írásba a felkérést és az annak elfogadásáról szóló nyilatkozatomat. Fontos, hogy minden ügyben titoktartási kötelezettségem van minden kívülállóval szemben!

A törvény szerint feleknek az első közvetítői megbeszélésen és a megállapodás megkötésekor személyesen, együttesen meg kell jelenniük, hogy egyértelmű legyen: valóban mindkét fél mediációt szeretne. Természetesen van rá lehetőség, hogy ha előbb csak egyikük jelentkezik, akkor azt tanácsadásnak tekintve a másik fél jelentkezésekor elinduljon a mediáció. De a kialakított megállapodás létrejöttéhez a mediációs ülésen két félnek együttesen jelen kell lennie!

A mediáció akkor indul meg, amikor a felek aláírják, hogy kérik a mediációs eljárás lefolytatását. A törvény szerint a mediátor közvetítői díját - eltérő megállapodás hiányában - a felek egyenlő arányban viselik. A gyakorlatban a mediációs ülés  - azaz a létrejövő megállapodás aláírására szolgáló találkozó - díját a felek közösen viselik, míg az ezt megelőző egyéni találkozások díját legtöbbször ki-ki maga állja.

A törvény lehetővé teszi, hogy a mediátor a közvetítői eljárást a felek együttes jelenlétében vagy külön-külön tartott megbeszélések formájában lefolytathassa le, ezt szem előtt tartva én a következő metódust alkalmazom.

Először mindkét féllel külön-külön egyénileg találkozom, ezzel készítjük elő a megegyezést. Az egyéni beszélgetések célja a felekkel a másik fél álláspontja okainak, hátterének megértetése, az indulatok csökkentése, a vita racionális alapokra helyezése. A mediáció során az érzelmeknek hangsúlyos szerep jut, hiszen egy kapcsolat újraépítésénél ez elengedhetetlen, de a békés lezáráshoz is szükség van az érzelmek tisztázására, a sérelmek oldására.

A törvény is tartalmazza, hogy a mediátor a feleket részletesen meghallgatja, biztosítva, hogy egyenlő elbánásban részesüljenek. Az egyik féltől kapott tájékoztatást - hacsak nem jelzi, hogy nem szeretné - akkor közölhetem a másik féllel, de csakis annak érdekében, hogy a másik fél ennek figyelembevételével álláspontját kialakíthassa és a megegyezéshez közelebb kerüljenek!

Az egyéni találkozások száma attól függ, hogy mennyire állnak közel a felek a megegyezéshez. Ha nagyon távoliak az álláspontok, akkor több egyéni találkozó lehet szükséges, hogy közelítsük őket. Amikor látszik, hogy a megegyezés körvonalazódott, megtartjuk a mediációs ülést. Ez egy hosszabb közös találkozó, ahol mindkét fél kifejti az álláspontját, igényeit, majd ezek összehangolásával létrejön a megállapodás.

A törvény szerint a mediációs eljárás a megállapodás aláírásának napjával fejeződik be, vagy ha bármelyik fél, vagy ketten együtt úgy döntenek, hogy befejezettnek tekintik a mediációt. De a mediáció mindenképpen be kell hogy fejeződjön négy hónap elteltével, ez is azt szolgálja, hogy az eljárás legyen gyors és hatékony.

Mediátorként a létrejött megállapodást írásba foglalom, és az okiratot a feleknek átadom, a bírósági benyújtáshoz szükséges keresetlevéllel együtt. Ezt az okiratot azután a bíróság jóváhagyja egy nagyon rövid időn belül kitűzött "tárgyalás nélküli tárgyalási napon". Ez azt jelenti, hogy nem történik semmiféle bizonyítás, nyilatkozattétel, hanem egyszerűen a mediátor által készített megállapodást a bíróság jóváhagyja és ezzel a házasság fel van bontva, a megállapodásban foglaltak szerinti feltételekkel. Fontos, hogy ilyen okiratot kiállítani csak a minisztérium által nyilvántartott mediátor jogosult, mert ez hivatalos irat, aminek alapján a bíróság azonnal meghozza az ítéletet a házasság felbontásáról. Mindössze tehát egy keresetlevél szükséges a megállapodás benyújtásához, amit én jogászként a megállapodással együtt mindig elkészítek. Azzal, hogy a mediátor jogosult a felek megállapodását írásba foglalni és azt a bíróság csak elfogadja, nagy teher kerül le a bíróságok válláról: nem kell hosszú tárgyalási napokat tartaniuk, hónapokig dolgozniuk az ügyön. Emiatt is van, hogy az ilyen megállapodással érkező ügyfeleket a bíróságon "szívesen látják" és a lehető leghamarabbi időpontra beosztják az ügyükben való döntést (a jóváhagyást).

A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás persze nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy bírósághoz forduljanak. Ha a megegyezés nem jön létre, akkor azok a javaslatok, kompromisszumos vélemények, amiket valamelyik fél a megegyezés érdekében tett, nem használhatóak fel a bíróság előtt.

El akarok válni! Ügyvéd vagy mediátor?

Ha megszületik az elhatározás: "el akarok válni!", sokszor az első gondolat, hogy ügyvédet kell keresni. Mert ugyan rákeres az ember a neten, hogy hogy is van ez a válás? Mi jár nekem a közösből? Mennyi esélyem van, hogy a gyerekeket nálam helyezik el? De ki tudja, hogy amit olvastam tényleg úgy van-e. A bonyolult jogi körmondatokat nem lehet értelmezni, egyébként is annyi válási sztorit hallottam az ismerősöktől. Évekig tartó vádaskodás, igazságtalan döntés a tartásdíjról... ügyvéd nélkül elképzelhetetlen, hogy jól jöjjek ki belőle!

Mediátor nélkül pedig elképzelhetetlen, hogy gyorsan, békésen megegyezve, kis anyagi veszteséggel jöjjek ki belőle...

A köztudatban nincs benne, hogy nem minden jogász ügyvéd. Persze, hogy nem, mondhatjuk erre, mert van aki bíró. De ennél egy picivel összetettebb a dolog. Jogászként többféle lehetőség áll az ember előtt: például dolgozhat az igazságszolgáltatásban, azaz lehet bíró, ügyész (aki büntetőügyekben a vádat képviseli), vagy ügyvéd (aki az ügyekben saját ügyfelét képviseli). De lehet jogtanácsos is, dolgozhat egy vállalatnál, ahol annak minden jogi ügyét, szerződését kezeli. Vagy dolgozhat az állam alkalmazottjaként a közigazgatásban, ahol például kialakítja az új jogszabályok szövegét. És lehet mediátor is. Egyik nagyon kedves kolléganőm ügyvédként lépett a mediátori pályára és mindkét szakmát műveli - merthogy mindkettőhöz van affinitása... Sokféle jogász van tehát, ki ki érdeklődése, személyisége alapján választhat, mi az ami neki való. Vitákban konfrontálódni és érvelni ügyfelünk érdekei mentén, vagy döntéseket hozni a bizonyítékokat mérlegelve, esetleg szerződéseket írni, talán új szabályozást kialakítani, jogszabályokat szerkeszteni. Vagy mediátorként ugyanezekkel a jogi ismeretekkel azt segíteni, hogy nem egyik vagy másik fél, hanem mindketten a lehető legjobban jöjjenek ki az ügyből: gyorsan, nagy költségek nélkül, harag és gyűlölet nélkül.  

Mi hát a különbség ügyvéd és mediátor között?

Az ügyvéd valójában olyan jogász, aki - többek között - a perben képviseli megbízóját. Magyarul ügyfelének érdekeit szem előtt tartva a bírósági és más eljárásokban mindent megtesz azért, hogy ügyfele minél jobban jöjjön ki az ügyből. Ennek érdekében konfrontálódik, érvel a másik féllel szemben, és persze ügyfelét felvilágosítja a jogairól, lehetőségeiről. Az ügyvéd azonosul ügyfele céljaival és minden módot megkeres, hogy azokat együtt elérjék. Nem tekinti - nem is tekintheti! - szempontnak azt, hogy a másik félnek mi az érdeke. Nem tekintheti szempontnak, hogy békés legyen a megoldás, rendeződjön a konfliktus érzelmi része is. És a konfliktus egyre éleződik, ahogy halad előre az ügy. Végül sokszor a "nyertes" sem boldog a sikerével, hiszen a csatában ő is vérző sebeket szerzett, örökre megmaradó hegeket...

A mediátor olyan szakember - az én esetemben jogász, de nem feltétlenül az! - aki közelíti a két fél álláspontját. A mediátor mindent megtesz azért, hogy mindkét félnek megfelelő, kielégítő közös megegyezés jöjjön létre. Hogy ne kívülállók - bíróság, két ügyvéd, mindenféle hivatalok - járjanak jól azzal, hogy két ember nem tudja békében lerendezni a konfliktusát. Hogy a megegyezés után mindkét fél nyertesnek érezze magát, anélkül, hogy egymáson sebeket ejtettek volna, ami ismét bosszúért kiáltana és a körforgásnak sose lenne vége. Hanem lezárják ami volt, tiszteletben elválva egymástól, bármi történt is. Hogy új fejezetet kezdhessenek, harag és gyűlölet nélkül. Hogy saját maguk hozzák létre közösen a megegyezésüket és ne kívülállók döntsenek az ő saját ügyükben.

Mi a közös bennük: ügyvéd és mediátor?

Az én esetemben a jogi szaktudás. Hogy minden jogi segítséget, ismeretet átadok, éppúgy, mint egy ügyvéd, azonban a konfliktusban nem állok egyik vagy másik oldalon: a közös megegyezésért dolgozom. Bár ügyvédként sosem dolgoztam, tekintve hogy a harcos érdekérvényesítő szemlélet távol állt tőlem, jogász vagyok. Jogász, aki már nem is tudna nem-jogász lenni, hiszen a sok év tanulás majd a sok év gyakorlat alatt részünkké válik az a bizonyos jogászi gondolkodásmód. Amit sok kritika ér, mondván túlbonyolított, fellengzős és szőrszálhasogató. De tisztelet is övezi, mert a jó jogász tisztán, logikusan, összefüggésekben gondolkodik és precíz. És eligazodik a jogszabályok sűrű erdejében, bármiről legyen is szó.

Igyekszem a jogászok jó hírnevét öregbíteni azzal is, hogy itt a blogban megpróbálok rövid mondatokban fogalmazni - hú nagyon nehéz:-)

Az első mediációm...

Olvasható a honlap blogjában!

Mediátor?

"A mediátor a mediációs eljárás, e sajátos permegelőző, konfliktuskezelő eljárás levezetője. Pártatlanul közreműködik a felek közötti vitát lezáró, kölcsönös megegyezésen alapuló megállapodás létrehozásában"  (2002.évi LV. törvény alapján)

Jogászként végeztem és évekig jogszabályokat készítettem, a mediációról azonban én is csak annyit tudtam: valamiféle közvetítés, pereskedés helyett. Leginkább csak külföldön. Így hát nem meglepő, hogy amikor azt mondom, hogy mediátorként dolgozom, a legtöbben rákérdeznek: mit csinálsz?! Annak ellenére, hogy a mediáció már néhány éve elérhető Magyarországon és törvényi szabályozása is több, mint tíz éves, még mindig viszonylag kevesen tudnak róla. Kevesen és keveset. Ahogy a mediátorokkal egymás közt mondani szoktuk: először is azt kell tisztázni, hogy a mediáció nem meditáció... még akkor sem, ha jót derülünk azon, hogy "a meditáció legalább jelent valamit, de a mediáció, az milyen szó már?". Még az is lehet, hogy a jogi szabályozásban ezért vezették be a mediációra a "közvetítés", a mediátorokra a "közvetítő" kifejezést?! ...  ki tudja. Persze a szó jelentése valóban közvetítés, csakhát erről leginkább az ingatlanközvetítők jutnak az eszünkbe... ami igen távol áll a mediációtól:-)

Nem könnyű hát a mediátorok helyzete, akik számos pályáról érkezve, tanárként, jogászként, vagy akár mérnökként segítenek a konfliktusok békés megoldásában.  Merthogy feladatunk az is, hogy minél többekkel megismertessük ezt a lehetőséget, hogy van más út is, mint a bíróság előtti pereskedés. Gyorsabb, olcsóbb, stresszmentesebb. A mediációs eljárás az Egyesült Államokban és Európában nagy hagyományokkal rendelkezik, jól bevált, hatékony módszer. Tehermentesíti a bíróságokat rengetegsok eljárástól és tehermentesíti az embereket a konfliktus elmélyülésétől. És persze hogy mondani szoktuk: a gyerekek a legfőbb nyertesei annak, ha a szülők konfliktusa békésen rendeződik. Mert a mediációs eljárás a válásoknál a leggyakoribb Magyarországon: a válásoknál, ahol érzelmeket (haragot, csalódást) is rendezni kell.

A közigazgatásban dolgoztam, amikor a mediátor-képzésről először hallottam. Akkor már egy ideje azon gondolkodtam, azt kerestem, hogy mi az ami valójában érdekel. Ami nemcsak a munkám, de a hivatásom  is lehet. Abban biztos voltam kezdettől, hogy emberekkel szeretnék foglalkozni. Segíteni. Volt egy részem, akit nagyon érdekel a pszichológia. Egy másik részem, aki a külkeren csak úgy falta a kommunikáció "tudományát". És volt az a tény, hogy a konfliktusokat megértéssel megoldani szeretem, semmiképpen sem élezni, meg ehhez a jogászi szemléletem, ami mostanra részemmé vált. Ezek pedig így együtt éppen egy mediátort tesznek ki:-)

Mediátort, aki konfliktusokkal foglalkozik, mint a jogász, de nem egyik vagy másik oldalon küzd az érdekekért életre-halálra. Mediátort, aki kommunikál, mint a külkereskedő, azért, hogy különböző kultúrák között megtalálja a közös hangot. Mediátort, aki megérti az emberi problémákat, segít felismerni azok gyökereit és támogat a megoldásukban, mint a pszichológus.

Mi az a mediátor? Ha rólam van szó, akkor olyasvalaki, aki megtalálta a hivatását, amihez felhasználhatja mindazt amit valaha tanult és azt csinálhatja, amit szeret: segíthet.

A mediátor: közvetítő. Feladta, hogy a vitában lévő két fél között úgy közvetítsen, vitájukat úgy tartsa mederben és őket abban támogassa, hogy végül megegyezzenek egy olyan megoldásban, amivel mindketten elégedettek.